A kapcsolattartás célja, hogy a gyermek és a különélő szülő közötti családi kapcsolat fennmaradjon. Célja továbbá, hogy a különélő szülő a gyermek nevelését, fejlődését folyamatosan figyelemmel kísérje, tőle telhetően segítse.
Kinek joga és kinek kötelessége?
– a gyermeknek joga
– a szülőnek pedig joga és kötelessége
Ki jogosult rá?
A kapcsolattartásra jogosultak köre bővült az elmúlt időszakban, a szülő mellett lehetősége van a nagyszülőnek, testvérnek, szülő testvérének, házastársának, mostohaszülőnek, nevelőszülőnek, korábbi gyámnak, és annak a férfinek is, akinek az apasági vélelme megdöntésre került.
Kapcsolattartás tartalma:
– személyes találkozás
– gyermek elvitele (rendszeres, és meghatározott időtartamra)
– szünetekre eső huzamosabb együttlét
– személyes találkozás nélküli fenntartás (online)
– külföldre vitel (nyaralás, rokonlátogatás)
A gyermek elvitelével felmerülő kiadások a kapcsolattartásra jogosultat terhelik.
A kapcsolattartás rendezése:
– a szülők egyezséget köthetnek;
– egyezségük hiányában a kapcsolattartásról a bíróság dönt
– ha a bíróságon nincs folyamatban házassági, vagy szülői felügyelet rendezése iránti per, akkor a gyámhatóság dönt.
A döntés előtt az érdekelteket és az ítélőképessége birtokában lévő gyermeket meg kell hallgatni.
Ha a kapcsolattartás kérdésében a bíróság döntött, a kapcsolattartás megváltoztatását is a bíróságtól lehet kérni.
Az elmaradt kapcsolattartás pótlása
A kapcsolattartást akadályozó körülményekről a felek késedelem nélkül kötelesek tájékoztatni egymást.
Az elmaradt kapcsolattartást a legközelebbi megfelelő időpontban, de legkésőbb hat hónapon belül pótolni kell.
A kapcsolattartási jog korlátozása és megvonása
A gyámhatóság vagy a bíróság a felróható magatartást tanúsító szülő vagy más kapcsolattartásra jogosult személy kapcsolattartási jogát a gyermek érdekében korlátozhatja vagy megvonhatja.
Fontos tudni:
A szülőnek joga van gyermekével kapcsolatot tartani akkor is, ha a szülői felügyeleti jog szünetel, kivéve, ha a gyermek vagy a gyermekkel közös háztartásban élő hozzátartozója sérelmére elkövetett cselekmény miatt elrendelt távoltartó határozat hatálya alatt áll.
A kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtása:
A kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtását a bíróság polgári nemperes eljárásban rendeli el 2020. március 1. napjától.
A határozat mit tartalmaz:
- a kapcsolattartás gyakorisága, időtartama
- folyamatos vagy időszakos volta
- felügyelt, vagy a nélküli
- a gyermek átadásának és visszaadásának helye, ideje és módja
- a gyermek személyes okmányainak átadása és visszaadása
- a kapcsolattartás elmaradására vonatkozó értesítési kötelezettség és az elmaradt kapcsolattartás pótlása
Büntetőjogi szankció:
A kapcsolattartás akadályozása büntetőjogilag is szankcionálható, a Büntető törvénykönyvben önálló tényállásá vált.
Btk. 210.§ Kiskorúval való kapcsolattartás akadályozása
(1) Aki a hatósági határozat alapján nála elhelyezett kiskorú és a kiskorúval kapcsolattartásra jogosult személy közötti kapcsolat kialakítását vagy fenntartását a kapcsolattartás kikényszerítése érdekében alkalmazott bírság kiszabását követően is önhibájából akadályozza, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
