Vagyonmegosztás

A házastársak osztatlan közös tulajdonát képezi mindaz, amit a házassági életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek. A közös tulajdon a házastársakat egyenlő arányban illeti meg.

Ezért a házasság ideje alatt szerzett ingatlanok (lakás, ház), illetve ingóságok (személygépkocsi, bútor..stb.) fele-fele arányban illetik meg a házastársakat.

A házastársak közös vagyonába tartoznak a közös vagyontárgyak terhei is, valamint a házastársak közösen viselik bármelyik házastárs által, a vagyonközösség fennállása alatt vállalt kötelezettségből eredő tartozásokat is. Tehát amennyiben a házassági életközösség alatt bármelyik fél akár egyedül, akár közösen pl. hitelt vesz fel, az adósság is közös lesz.

A fentebb részletezett vagyonjogi rendszert házastársi vagyonközösségnek, vagy más néven törvényes vagyonjogi rendszernek nevezzük.

Törvényes vagyonjogi rendszer áll fenn a házastársak között az életközösségük kezdetétől az életközösségük végéig, kivéve, ha a házasságkötést megelőzően vagy a házasságuk alatt eltértek a törvényes vagyonjogi rendszertől. Az ilyen eltérésre házassági vagyonjogi szerződéssel van lehetőség.

A házastárs különvagyonához tartozik:

1. a házassági vagyonközösség létrejöttekor már meglévő vagyontárgy,
2. a házassági vagyonközösség fennállása alatt öröklés jogcímén szerzett vagy ajándékba kapott vagyontárgy, illetve a valamelyik házastárs részére nyújtott ingyenes juttatás,
3. a házastársat, mint a szellemi tulajdon létrehozóját megillető vagyoni jog, kivéve a vagyonközösség fennállása alatt esedékes díjat,
4. a személyét ért sérelemért kapott juttatás,
5. a személyes használatra szolgáló és szokásos mértékű vagyontárgy,
6. a házastárs különvagyona értékén szerzett vagyontárgy és a különvagyona helyébe lépő érték.

Ez azt jelenti, hogy a különvagyoni vagyontárgyak (tehát pl. ha valaki egy házat örökölt, vagy ajándékba kapott) nem képezik a házastársi közös vagyon részét, így annak megosztása sem kérhető a házasság felbontásakor.

A törvényes vagyonjogi rendszer az életközösség kezdetével kezdődik és megszűnik, ha az életközösség megszűnik. Ezen kívül akkor is megszűnik, ha a házastársak házassági vagyonjogi szerződésben a vagyonközösséget a jövőre nézve kizárják, illetve, ha a bíróság azt a házassági életközösség fennállása alatt megszünteti.

Ezen kívül még a törvény részletezi, hogy mi minősül különvagyoni tehernek, illetve tartozásnak és egyéb részletszabályokat is tartalmaz.

A bíróság a vagyonközösséget bármelyik házastárs kérelmére a házassági életközösség fennállása alatt indokolt esetben megszüntetheti. Ilyen esetnek minősül például, ha a másik házastárs olyan mértékű adósságot halmozott fel, amely a közös vagyonból őt megillető részesedést veszélyeztetheti.

A bíróság ebben az esetben a jövőre nézve szünteti meg a vagyonközösséget.

Ha a bíróság a vagyonközösséget megszünteti, a házastársak vagyoni viszonyaira az életközösség fennállása alatt a továbbiakban a vagyonelkülönítés szabályai az irányadók.

A házassági életközösség megszűnése esetén a vagyonközösség is véget ér és bármelyik házastárs igényelheti a közös vagyon megosztását. Ha a házasság a házastárs halálával szűnt meg, ez a jog az örököst is megilleti.

Fentiekre tekintettel a házassági életközösség megszakadásakor meglévő vagyontárgyaknak a megosztását lehet kérni, illetőleg lehet igényelni a közös vagyonból a különvagyonra, a különvagyonból a közös vagyonra, és az egyik házastárs különvagyonából a másik házastárs különvagyonára történő ráfordítások és a másik vagyonából teljesített tartozások megtérítését is.

1. Peren kívüli megállapodás keretében

A peren kívüli megállapodáshoz nem kell a bíróság jóváhagyása, azonban a szerződés abban az esetben érvényes, amennyiben azt közokiratba, vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták. Jelen rendelkezés nem vonatkozik a közös vagyonhoz tartozó ingó vagyon megosztására, amennyiben az foganatba ment, azaz végrehajtották a megosztást.

2. Vagyonjogi perben, Bíróság által

A házasfelek perbeli egyezség keretében is rendezhetik vagyonjogi viszonyaikat, és kérhetik, hogy a bíróság hagyja jóvá az egyezségüket. Fontos, hogy a felek teljes körűen rendezzék a házastársi közös vagyonukat, illetőleg az egyezségnek teljesíthetőnek, és végrehajthatónak kell lennie, ellenkező esetben a bíróság megtagadja az egyezség jóváhagyását és maga dönt a vagyonmegosztásról.

Ha a házasfelek nem tudnak megegyezni, akkor a Bíróságnak a felek teljes vagyoni helyzetét fel kell deríteni. Ez esetben a vagyontárgyak, jogok és kötelezettségek számbavételére és ennek alapján vagyonmérleg felállítására kerül sor.

Ennek költségei azonban jóval meghaladják a szerződéssel történő megosztás költségeit, hiszen ilyenkor a bírósági eljárási illeték igen jelentős, akár milliós tétel is lehet. Ezen felül számolni kell az igazságügyi ingatlan- és ingóforgalmi szakértő költségeivel, az ügyvédi költségekkel, valamint az sem mellékes tényező, hogy egy ilyen pereskedés akár több évig is elhúzódhat.