Az eredeti tartalom a divany.hu oldalon jelent meg, 2024. szeptember 17-én >>>
Alapvetően természetesnek mondhatjuk, hogy felneveljük a gyermekeinket, hogy vigyázunk és segítjük a beteg idős, szüleinket. Az elesettek, a gyengébbek másokra vannak utalva, és a társadalmunk része, hogy gondoskodunk róluk. Erre akár jogi kötelezettségeink is lehetnek, ezt nevezzük rokontartásnak.
A rokontartás szabályait a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, vagyis a Ptk. szabályozza. A rokonaival szemben az jogosult tartásra, aki magát önhibáján kívül nem képes eltartani, és akinek tartásra kötelezhető házastársa, volt házastársa vagy volt élettársa nincs – magyarázza dr. Gera Andrea ügyvédnő.
Az alapvető feltételek a rászorultság megléte, az önhiba hiánya, a tartásra kötelezhető házastárs/volt házastárs/volt élettárs hiánya és az érdemtelenség hiánya. De mit is takarnak ezek pontosan, a szakértő elmagyarázta nekünk. A rászorultság megléte esetén a jogosultnak bizonyítania kell, hogy nem rendelkezik olyan jövedelemmel, melyből eltarthatja saját magát, nem tudja biztosítani a lakhatást, a ruházkodást, az étkezést és a gyógyíttatást. Az életkor önmagában nem alapozza meg a rászorultságot.
Szintén a jogosultnak kell bizonyítania, hogy valóban önhibáján kívül nem képes magát eltartani. Az ügy valamennyi körülményének a figyelembevételével kell megállapítani, hogy ez fennáll-e vagy sem. Önhibának minősül például, ha a rászorultnak lenne lehetősége munkaviszonyt létesíteni, de mégsem teszi, mert például nem tetszik neki az adott munka, vagy lenne lehetősége egy ingatlant bérbe adni, melyből lenne jövedelme, de nem teszi
– mondja a szakértő.
A harmadik pont az érdemtelenség hiánya. Érdemtelen a tartásra az a nagykorú, aki kifogásolhatóan viselkedik a tartásra kötelezettel vagy vele együtt élő hozzátartozójával, vagy olyan életvitelt folytat, amely miatt nem várható el, hogy azt finanszírozzák.
A tartásra kötelezett személyének is megvannak a maga feltételei. Senki sem köteles mást eltartani, aki ezáltal saját szükségleteit vagy a tartás sorrendjében a jogosultat megelőző személy tartását veszélyeztetné. Ha valaki több jogosult eltartására köteles, és mindegyiket nem képes eltartani, a sorrend a következő: a kiskorú gyermek, a nagykorú gyermek, a házastárs, a volt házastárs és a volt élettárs, a szülő és a többi rokon.
Mi alapján dönthető el, hogy ki a kötelezett?
Ha van egy rászoruló, ekkor elsősorban a házastársa/volt házastársa/volt élettársa jön szóba, mint rokontartásra kötelezhető személy. Ha ilyen nincs, akkor a sorrend a következő:
- egyenesági rokonok egymással szemben (szülő-gyermek, nagykorú gyermek-szülő);
- ha a rászorultnak nincs szülője, akkor távolabbi felmenő;
- ha a rászorultnak nincsen gyermeke, akkor távolabbi leszármazott.
Mi történik, ha változik a kötelezett anyagi helyzete?
Van lehetőség a tartás mértékének vagy módjának módosítására, ha a körülményekben olyan változás következett be, hogy a tartás változatlan teljesítése valamelyik fél lényeges jogi érdekét sérti
– feleli a szakértő.
Azonban a rokontartás jogi kötelezettség, így ha a kötelezett nem teljesíti, a jogosult bírósághoz fordulhat, amely végrehajtást rendelhet el. Szándékos nemfizetés esetén büntetőjogi eljárás is indítható.
Annak, aki a rokontartásra jogosult jeleznie kell a kötelezett és a bíróság felé, ha a jogosultsága megszűnt. Ha ezt nem teszi meg, az elmulasztásából eredő kárért őt felel. A bejelentést követően a bíróság a tartási kötelezettséget peres eljárás lefolytatása nélkül szünteti meg. A kötelezett a tartás megszüntetését kérheti, ha a jogosult elmulasztotta a bejelentési kötelezettségét.
