Élettársi kapcsolat
Az élettársi kapcsolat fogalma
A magyar polgári jog alapján élettársi kapcsolat áll fent két olyan, házasságkötés nélkül közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben (életközösség) együtt élő személy között, akik közül egyiknek sem áll fent mással házassági életközössége, bejegyzett élettársi életközössége, vagy élettársi kapcsolata, és akik nem állnak egymással egyenesági rokonságban vagy testvéri kapcsolatban.
Az élettársi kapcsolat az életközösség létesítésével jön létre, és megszűnik, ha az élettársak egymással házasságot kötnek, bejegyzett élettársi kapcsolatot létesítenek vagy az életközösségük véget ér.
Az élettársak a Ptk. szerint hozzátartozónak – de nem közeli hozzátartozónak – minősülnek.
Az ítélkezési gyakorlat következetes abban, hogy az élettársi kapcsolat fennállásához a közös háztartás, az érzelmi közösség és a gazdasági közösség meglétére van szükség.
Élettársi kapcsolat és gyermekek
A gyermekelhelyezés, a szülői felügyelet, a kapcsolattartás, valamint a gyermektartásdíj fizetési kötelezettség szempontjából nincs alapvető különbség abban a tekintetben, hogy a gyermek házasságból vagy élettársi kapcsolatból született-e, így ezek rendezése érdekében a szülők által megkötött megállapodás, illetve a Ptk. rendelkezései értelemszerűen alkalmazandóak.
Élettársak közötti törvényes vagyonjogi rendszer
Az élettársak az együttélés alatt önálló vagyonszerzők. Az életközösség megszűnése esetén bármelyik élettárs követelheti a másiktól az együttélés alatt keletkezett vagyonszaporulat megosztását. Nem számítható a vagyonszaporulathoz az a vagyon, amely házastársak esetén különvagyonnak minősül.
Az élettársat a vagyonszaporulatból a szerzésben való közreműködése arányában, elsősorban természetben illeti meg részesedés. A háztartásban, a gyermeknevelésben, valamint a másik élettárs vállalkozásában végzett munka a szerzésben való közreműködésnek minősül.
Ha a szerzésben való közreműködés aránya nem állapítható meg, azt egyenlőnek kell tekinteni, kivéve, ha ez bármelyik élettársra nézve méltánytalan vagyoni hátrányt jelentene.
Az élettársat a vagyonszaporulatból megillető részesedés védelmére és a vagyonszaporulat élettársak közötti megosztására a házastársak között szerződéssel kiköthető közszerzeményi rendszer rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
Az élettársi vagyonjogi szerződés
Az élettársak egymás közötti vagyoni viszonyaikat az élettársi együttélés idejére szerződéssel is rendezhetik. A szerződés akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták.
A szerződésben az élettársak bármilyen olyan vagyonjogi rendelkezést kiköthetnek, amely – szerződés vagy a törvény alapján – a házastársak között érvényesülhet.
A szerződés harmadik személyekkel szemben akkor hatályos, ha a szerződést az élettársi vagyonjogi szerződések nyilvántartásába bevezették, vagy ha az élettársak bizonyítják, hogy a harmadik személy a szerződés fennállásáról és annak tartalmáról tudott vagy tudnia kellett.
Az élettársi vagyonjogi szerződések nyilvántartására a házassági vagyonjogi szerződések nyilvántartására vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.
A lakáshasználat szerződéses rendezése
Az élettársak az élettársi jogviszony létrejöttekor vagy annak fennállása alatt a közösen használt lakás további használatát az életközösség megszűnése esetére előzetesen szerződéssel rendezhetik. A szerződés akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták.
A lakáshasználat előzetes szerződéses rendezése esetén a gyermek lakáshasználati jogának figyelembevételére a házastársi közös lakás használatára vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.
Az élettársak az életközösség megszűnése után is megállapodhatnak az élettársi közös lakás további használatáról. A megállapodás nincs alakszerűséghez kötve.
Amennyiben az élettársak között megszakad az életközösség, az alábbiakat érvényesíthetik egymással szemben: élettársi tartás és élettársak lakáshasználata.
Élettársi tartás
Teljesen új kötelezettség az élettársi tartás, ami a szolidaritás következménye, bár a feleknek a kapcsolat fennállása alatt nincs ilyen kötelezettségük törvényileg megfogalmazva (hiszen nincsenek a házasokhoz hasonló jogaik és kötelezettségeik ). A bírósági gyakorlat az utóbbi évtizedekben kidolgozta az élettársakra vonatkozóan a kölcsönös támogatási kötelezettséget, ami akár tartási kötelezettséget is jelenthet.
Az élettársi tartásra való jogosultság
Az életközösség megszűnése esetén volt élettársától tartást követelhet az, aki magát önhibáján kívül nem képes eltartani, feltéve, hogy az életközösség legalább egy évig fennállt és az élettársak kapcsolatából gyermek született.
Ha a volt élettárs a tartásra az életközösség megszűnését követő egy év eltelte után válik rászorulttá, volt élettársától tartást különös méltánylást érdemlő esetben követelhet.
A tartásra való érdemtelenség
Érdemtelensége miatt nem jogosult tartásra az a volt élettárs,
a) akinek súlyosan kifogásolható életvitele, illetve magatartása járult hozzá alapvetően az élettársi kapcsolat megszűnéséhez;
b) aki az életközösség megszűnését követően volt élettársának vagy vele együtt élő hozzátartozójának érdekeit durván sértő magatartást tanúsított.
Az érdemtelenség elbírálásánál figyelembe kell venni az arra hivatkozó volt élettárs magatartását is.
A tartási képesség
Nem köteles volt élettársát eltartani, aki ezáltal saját szükséges tartását vagy gyermekének tartását veszélyeztetné.
Megállapodás a tartás egyszeri juttatással történő teljesítéséről
Az élettársak közokiratban vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratban megállapodhatnak abban, hogy a tartásra köteles élettárs tartási kötelezettségének meghatározott vagyontárgy vagy pénzösszeg egyszeri juttatásával tesz eleget. Ebben az esetben a juttatásban részesített élettárs a jövőben tartási követeléssel akkor sem léphet fel, ha arra e törvény alapján jogosulttá válik.
A tartás sorrendje az élettárs és a házastárs között
A tartásra a volt élettárs a különélő házastárssal és a volt házastárssal egy sorban jogosult.
A rokontartás szabályainak alkalmazása
A tartás mértékére, szolgáltatásának módjára, időtartamára és ezek megváltoztatására, a tartási igény visszamenőleges érvényesítésére, a tartáshoz való jog megszűnésére és a tartás megszüntetésére a rokontartás közös szabályait kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy az élettársi tartáshoz való jog megszűnik akkor is, ha az arra jogosult újabb élettársi kapcsolatot létesít vagy házasságot köt.
Élettársak lakáshasználata
Az élettársak lakáshasználatával kapcsolatban a régi Ptk. nem tartalmazott rendelkezést, azonban a bírói gyakorlat felhívta a figyelmet az ilyen ügyekben, hogy ugyan a házastársak lakáshasználatára vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatóak a bíróságnak családvédelmi érdekekre is tekintettel kell lenni a rendezés során. Az új törvény részletes szabályozást tartalmaz a kérdésről.
A lakáshasználat bírói rendezése
A közösen használt lakásnak az életközösség megszűnését követő további használatát előzetesen rendező szerződés vagy az életközösség megszűnése után kötött egyéb megállapodás hiányában az életközösség megszűnése esetén bármelyik élettárs kérheti a bíróságtól az élettársak által közösen használt lakás további használatának rendezését.
Az élettársak közös jogcíme alapján lakott lakás használatának rendezése
Az élettársak közös jogcíme alapján használt lakás további használatáról a bíróság a házastársak közös jogcíme alapján használt lakás használatának rendezésére vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával dönt.
A bíróság a lakáshasználatra jogosult közös kiskorú gyermek megfelelő lakáshoz fűződő jogát is figyelembe veszi, ha az élettársi kapcsolat megszűnése esetén az élettársak közös jogcíme alapján használt lakás további használatáról dönt.
A bíróság a lakáshasználatra jogosult közös kiskorú gyermek megfelelő lakáshoz fűződő jogát is figyelembe veszi, ha az élettársi kapcsolat megszűnése esetén az élettársak közös jogcíme alapján használt lakás további használatáról dönt.
Az élettárs feljogosítása a másik élettárs kizárólagos jogcíme alapján lakott lakás használatára
Az élettársi kapcsolat megszűnése esetén a bíróság a volt élettársat – kérelmére – feljogosíthatja a másik élettárs kizárólagos jogcíme alapján közösen használt lakás további használatára, ha az életközösség legalább egy évig fennállt, és az élettársak kapcsolatából származó kiskorú gyermek lakáshasználati jogának biztosítása érdekében ez indokolt.
A Bíróság a fenti esetekben az adottságainál fogva arra alkalmas lakásnak elsősorban az osztott használatát rendelheti el.
Kivételesen indokolt esetben a bíróság a volt élettársat a másik élettárs kizárólagos tulajdonjoga vagy haszonélvezeti joga alapján használt lakás kizárólagos használatára is feljogosíthatja, ha a lakáshasználatra jogosult közös kiskorú gyermekek legalább egyike feletti szülői felügyeleti jog gyakorlása ezt a volt élettársat illeti meg, és a kiskorú gyermek lakáshasználata másként nem biztosítható.
A lakáshasználat újrarendezése
Ha a bíróság a lakás osztott használatát rendelte el, vagy a tulajdonos vagy haszonélvező élettársat kötelezte a lakás elhagyására, bármelyik volt élettárs kérheti a lakáshasználat újrarendezését arra hivatkozással, hogy a rendezés alapjául szolgáló körülményekben bekövetkezett változás folytán a használat módjának változatlan fenntartása lényeges jogi érdekét vagy a közös kiskorú gyermek érdekét sérti.
Fentiek nem érintik a volt élettársnak azt a jogát, hogy a használat megosztását követően volt élettársa bérlőtársi jogviszonyának megszüntetését e törvénynek a bérlőtársakra vonatkozó rendelkezései alapján kérje.
