Apasági per

Apai jogállást

1. házassági kötelék
2. élettársak esetében emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárás
3. apai elismerő nyilatkozat
4. bírósági határozat keletkeztet.

A gyermek apjának azt kell tekinteni, akivel az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak legalább egy része alatt házassági kötelékben állott.

Ha a nő házasságának megszűnése után újból házasságot kötött, az újabb házasságának fennállása alatt született gyermeke apjának akkor is az újabb férjet kell tekinteni, ha a korábbi házasság megszűnése és a gyermek születése közt háromszáz nap nem telt el. Ha azonban ez a vélelem megdől, a gyermek apjának a korábbi férjet kell tekinteni.

Ha az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak egy része alatt nem állt házassági kötelékben, a gyermek apjának kell tekinteni azt a férfit, aki az anyával  élettársi kapcsolatuk fennállása alatt reprodukciós eljárásban vett részt és a származás reprodukciós eljárás következménye.

Ha az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő, vagy annak egy része alatt nem állott házassági kötelékben, és az apasági vélelmet keletkeztető reprodukciós eljárásban sem vett részt, vagy ha az apaság vélelme megdőlt, a gyermek apjának kell tekinteni azt a férfit, aki a gyermeket teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal a magáénak ismerte el.

A teljes hatályú elismerő nyilatkozat az apaságot egymagában megállapítja. Az a férfi, akitől a gyerek származik, a fogamzási idő kezdetétől fogva a gyermeket teljes hatályú nyilatkozattal magáénak ismerheti el, amennyiben a törvény értelmében nem kell más férfit a gyermek apjának tekinteni, és a gyermek legalább 16 évvel fiatalabb, mint a nyilatkozó.

Ha a gyermek apja sem az anya házassági köteléke, sem reprodukciós eljárás, sem teljes hatályú apai elismerés alapján nem állapítható meg, az apaságot bírósági úton lehet megállapítani.

A bíróság a gyermek apjának azt a férfit nyilváníthatja, aki az anyával a fogamzási időben nemileg érintkezett, és az összes körülmény gondos mérlegelése alapján alaposan következtethető, hogy a gyermek ebből a kapcsolatból származik. Az apaság bírósági megállapítását az anya, a gyermek, a gyermek halála után leszármazója és az apa kérheti. Ha a leszármazás reprodukciós eljárás következménye, nincs helye az apaság bírósági úton történő megállapításának azzal a férfival szemben, aki az eljárás lefolytatásához ivarsejtet vagy embriót adományozott.

Az apaság vélelmét meg lehet támadni, ha az, akit a vélelem alapján apának kell tekinteni, a gyermek anyjával a fogamzás idejében nemileg nem érintkezett, vagy a körülmények szerint lehetetlen, hogy a gyermek tőle származik.

Ha az apaság vélelme teljes hatályú apai elismerésen alapul, a vélelmet azon az alapon is meg lehet támadni, hogy

• a nyilatkozatnak a törvényes feltételek hiányában nincs teljes hatálya
• az apai elismerő nyilatkozatot tévedés ,megtévesztés, vagy jogellenes fenyegetés hatása alatt tették meg, vagy
• az apai elismerő nyilatkozatot jogszabály megkerülése céljából tették.

A megtámadásra jogosultak köre

• korlátozottan cselekvőképes kiskorú, illetve cselekvőképességében a származás megállapításával összefüggő jognyilatkozatok tekintetében részlegesen korlátozott személy hozzájárulásával, ennek hiányában gyámhatóság hozzájárulásával
• cselekvőképtelen kiskorú, vagy személy helyett és nevében a törvényes képviselő (anya, gyám, gondnok)
• az, akit a vélelem alapján a gyermek apjának kell tekinteni
• ha az apai elismerő nyilatkozatot jogszabály megkerülése céljából tették, az ügyész és a gyámhatóság jogosult a megtámadásra
• az anya volt férje akkor jogosult a megtámadásra, ha a vélelem alapján az anya újabb házasságbeli férje az apa, de ennek megdőlte esetén a volt férjet kell apának tekinteni

Az apaság vélelmének megdöntése iránti pert a kiskorú gyermek és az anya a gyámhatóság hozzájárulásával a kiskorú gyermek hároméves koráig indíthatja meg.

A többi jogosult az apasági vélelem keletkezésétől számított egy év alatt támadhatja meg az apaság vélelmét.

Ha a vélelmezett apa a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot tévedés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés hatása alatt tette meg, a vélelem megdöntése iránt a tévedés, megtévesztés felismerésétől, jogellenes fenyegetés esetén a kényszerhelyzet megszűnésétől számított egy éven belül indíthat pert.

Ha a perindításra a gyermek a nagykorúvá válásáig nem került sor, az ezt követő egy éven belül a gyermek önállóan jogosult a perindításra.

Az a jogosult, aki a megtámadás alapjául szolgáló tényről a rá megállapított határidő kezdete után szerzett tudomást, a tudomásszerzéstől számított egy év alatt támadhatja meg az apaság vélelmét.

A Ptk. egyszerűsíteni kíván abban az esetben, amikor a gyermek apja nem a házasságági köteléken alapuló vélelem okán bejegyzett férfi, amennyiben már legalább 300 napja nem áll fenn az életközössége az anyával és van olyan férfi, aki a gyermeke magáénak ismerné el és az anya és közöttük nincsen vita. Hármójuk közös kérelme (illetve a gyermek törvényes képviselője, vagy a gyermeké, ha elmúlt 14 éves) egy nem peres eljárásban megváltoztathatja a státuszt. Erre az eljárásra az apaság megdöntésére irányuló per határideje nem vonatkozik. Tekintettel arra, hogy egy teljes hatályú apai elismeréssel tölti be az ezt vállaló férfi az apai jogállást, ennek a szabályai erre az eljárásra is vonatkoznak.