Kapcsolattartás
A gyermeknek joga, hogy a különélő szülőjével személyes és közvetlen kapcsolatot tartson fenn. A gyermeket nevelő szülő köteles a zavartalan kapcsolattartást biztosítani. A kapcsolattartás célja, hogy a gyermek és a különélő szülő közötti családi kapcsolatot fennmaradjon. Célja továbbá, hogy a különélő szülő a gyermek nevelését, fejlődését folyamatosan figyelemmel kísérje, tőle telhetően segítse.
A gyermekétől különélő szülő, ha kapcsolattartási jogát nem korlátozták vagy vonták meg, jogosult és köteles is gyermekével kapcsolatot tartani.
A kapcsolattartási jog magában foglalja:
- a gyermekkel való személyes találkozást,
- a gyermeknek a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről rendszeresen, meghatározott időtartamra történő elvitelét,
- gyermekkel időszakonként, elsősorban az oktatási szünetek és a többnapos ünnepek időszakában való huzamos együttlétet, és
- kiterjed a kapcsolat személyes találkozás nélküli fenntartására.
- A kapcsolattartás joga kiterjed a gyermek meghatározott időtartamú (de csak időlegesen pl. nyaralás idejére) külföldre vitelére is.
Kik jogosultak a gyermekkel kapcsolatot tartani?
A gyermekkel való kapcsolattartásra mind a szülő, mind a nagyszülő, mind a testvér jogosult. Azokban az esetekben, ha szülő és a nagyszülő a kapcsolattartási jogát nem gyakorolja, úgy
- a gyermek szülőjének testvére, valamint
- szülőjének házastársa is jogosult a gyermekkel kapcsolatot tartani.
Ki dönt a kapcsolattartásról?
A kapcsolattartásról a házassági vagy a szülői felügyelet rendezése iránti perben a szülők egyezséget köthetnek. Egyezségük hiányában a kapcsolattartásról – kérelemre vagy a gyermek érdekében hivatalból – a Bíróság dönt. Ha házassági vagy a szülői felügyelet rendezése iránti per nincs folyamatban, a kapcsolattartásról a szülők megegyezésének hiányában a gyámhatóság dönt. A döntés előtt az érdekelteket és az ítélőképessége birtokában lévő gyermeket meg kell hallgatni.
A kapcsolattartásról a Bíróság vagy a gyámhatóság a gyermek korának, egészségi állapotának, életkörülményeinek, a szülők személyes körülményeinek és az ítélőképessége birtokában lévő gyermek véleményének figyelembevételével rendelkezik.
- A kapcsolattartásra vonatkozó határozatban rendelkezni kell
- annak gyakoriságáról,
- időtartamáról,
- folyamatos vagy időszakos voltáról, arról, hogy
- felügyelt kapcsolattartásra kerül-e sor, továbbá
- a gyermek átadásának és visszaadásának helyéről, idejéről és módjáról,
- a kapcsolattartás elmaradására vonatkozó értesítési kötelezettségről és az elmaradt kapcsolattartás pótlásáról.
A kapcsolattartást akadályozó körülményekről a felek késedelem nélkül kötelesek tájékoztatni egymást. A jogosultnak fel nem róható okból elmaradt kapcsolattartást a legközelebbi megfelelő időpontban, de legkésőbb hat hónapon belül pótolni kell.
A kapcsolattartás pótlása
Az elmaradt kapcsolattartást pótolni kell, ha az a kapcsolattartásra jogosultnak fel nem róható okból maradt el, feltéve, hogy a jogosult a kapcsolattartást szabályozó döntésben foglaltak szerint eleget tett előzetes tájékoztatási kötelezettségének vagy az előre nem látható akadályok felmerülését utólag igazolja. Az ünnepnapokra eső elmaradt időszakos kapcsolattartás nem pótolható. Az elmaradt kapcsolattartás pótlása nem veszélyeztetheti a gyermek egészséges fejlődését.
Felügyelt kapcsolattartás
Elrendelt felügyelt kapcsolattartás esetén meghatározott helyszínen kerül sor a kapcsolattartásra, ahol biztosítani kell a kulturált és zavartalan körülményeit. A cél, hogy a gyermek számára biztonságos körülmények között segítse elő a kapcsolattartásra jogosulttal a családi kapcsolat felépítését vagy helyreállítását.
Hol kerül sor a felügyelt kapcsolattartásra? A család- és gyermekjóléti központ kapcsolattartási ügyeletén, vagy más, kapcsolattartással összefüggő tevékenységet nyújtó szolgáltató által biztosított helyszínen, a kapcsolattartást felügyelő szakember jelenlétében és tanácsadása mellett kerül sor.
A kapcsolattartás eredményeként – a felügyelt kapcsolattartást biztosító szolgáltató javaslatára – azonos helyszínen megvalósulhat a szakember jelenléte nélküli találkozás a gyermek és a kapcsolattartásra jogosult között. A felügyelt kapcsolattartás eredményeként – a felügyelt kapcsolattartást biztosító szolgáltató javaslatára – azonos helyszínén megvalósulhat a szakember jelenléte nélküli találkozás a gyermek és a kapcsolattartásra jogosult között, kivéve, ha ezt a lehetőséget a bíróság vagy a gyámhivatal döntése kizárta.
Kapcsolattartás akadályozásának következményei
Ha a kapcsolattartásra jogosult vagy kötelezett személy a kapcsolattartást kellő indok nélkül akadályozza vagy szabályait megszegi, az ezzel okozott kárt köteles a másik félnek megtéríteni. A gyámhatóság kérelemre kötelezi a kapcsolattartást kellő indok nélkül akadályozó, a kapcsolattartás szabályait megszegő felet a kapcsolattartás akadályozása, szabályainak megszegése folytán keletkezett igazolt költségek viselésére.
Btk. 210. § (1) Aki a hatósági határozat alapján nála elhelyezett kiskorú és a kiskorúval kapcsolattartásra jogosult személy közötti kapcsolat kialakítását vagy fenntartását a kapcsolattartás kikényszerítése érdekében alkalmazott bírság kiszabását követően is önhibájából akadályozza, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A kapcsolattartási jog korlátozása és megvonása
A gyámhatóság vagy – házassági vagy szülői felügyelet rendezése iránti perben – a Bíróság a felróható magatartást tanúsító szülő vagy más kapcsolattartásra jogosult személy kapcsolattartási jogát a gyermek érdekében korlátozhatja vagy megvonhatja.
